Önbántalmazás
A fizikai fájdalom könnyebben elviselhető, mint a lelki fájdalom. Emiatt sokan az önbántalmazás valamilyen formáját választják, hogy segítsen nekik megszabadulni a bennük uralkodó feszültségtől vagy érzésektől. Az önbántalmazás azonban egy menekülési utat jelent, de nem ad valódi megoldást.
A valódi megoldás azt jelenti, ha megtanuljuk, hogyan küzdjünk meg más módokon a problémákkal és hogyan dolgozzuk fel a bennünk uralkodó érzelmeket, amelynek során valaki szándékosan fájdalmat és sérülést okoz a saját testének.
Leggyakrabban az önbántalmazás vágás, égetés, ütés vagy karmolás formájában történik, de bármilyen más önmagának fájdalmat okozó tett is idetartozik; például a mérgező mennyiségű alkohol vagy kábítószer fogyasztása vagy a szándékos részt vétel egy nem kívánatos szexuális aktusban.
Önbántalmazás lelki okai
Ahogyan az önbántalmazás formája is sokféle lehet, ugyanúgy nagyon sok és különböző lelki ok húzódhat meg mögötte.
A legtöbb ember számára az önbántalmazás egy eszköz, amivel testi fájdalommá alakítják a lelki fájdalmat. Ez megkönnyebbülést okozhat, sokan arról számolnak be, hogy a testi fájdalmat könnyebb viselni, mint a lelkit.
Az önbántalmazás tehát olyan lehet, mint egy megküzdési stratégia: feszültség esetén segít enyhíteni a negatív érzelmeket.
Fontos különbséget tenni az önbántalmazás és az öngyilkosság között. Az önbántalmazás célja nem önmagának az elpusztítása, hanem helyette fájdalom okozása.
Az önbántalmazás azonban néha súlyosabb formát is elérhet, mint azt előzőleg tervezte az illető, valamint súlyos fertőzések is kialakulhatnak belőle. Mindezek miatt az önbántalmazás egy igenis veszélyes dolog a testi egészséget nézve, a lelki egészség szempontjából pedig abszolút veszélyes.
Az önbántalmazás arra utal, hogy az illető kimerítette a megküzdési lehetőségeit, hogy súlyos lelki fájdalmat él át, hogy segítséget kér. Éppen ezért fontos, hogy a környezet észre vegye a jeleket és empatikusan odaforduljon, meghallgassa és megértse ezeket az embereket.
Az önbántalmazás gyökerei gyakran a korai gyermekkori traumában keresendők, beleértve a fizikai, verbális vagy szexuális bántalmazást.
A gyermekkori tanult minták, sémák könnyen bekapcsolódhatnak stresszhelyzetekben, és ilyenkor az önbántalmazás eszközét választhatják azok, akik korábban is bántást kaptak.
Az önbántalmazás más, traumától független, súlyos mentális problémákra is utalhat, lehet például a depresszió, szorongás vagy személyiségzavar tünete.
Megküzdési mechanizmusok
A tanult megküzdési és védekezési mechanizmusainktól függ, hogy valaki hogyan alkalmazkodik az élet kihívásaihoz. A védekező mechanizmusok a stresszre adott önkéntelen reakcióink, mint például a támadás vagy az elkerülés.
A megküzdési mechanizmusok pedig azok a tudatos cselekvések, amelyeket a negatív gondolatok és érzések enyhítésére teszünk, a stressz levezetésére.
Mindenkiben más ilyen megküzdési mechanizmusok fejlődtek ki,
egyesek kibeszélik a problémáikat egy közeli barátnak, mások a meditációban, festésben vagy a sportolásban találják meg a megnyugvást.
Valójában az önbántalmazás is egy ilyen jellegű megküzdési mechanizmus, ami segít levezetni az érzéseket, indulatokat.
Az önbántalmazás azonban nem jelent hosszú távú megoldást, sőt hosszú távon veszélyes lehet és csak még rosszabbul érezheti magát tőle az illető.
Az önmagukat bántalmazó személyek pillanatnyilag úgy érezhetik, hogy ez segít felszabadítani a szorongás, a düh vagy a szomorúság felgyülemlett érzéseit. A bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy idővel ezek a nyers érzelmek továbbra is jelen lesznek, sőt, akár súlyosbodhatnak is.
Gyakran bűntudat vagy szégyenérzet is megjelenik az önbántalmazás tettét követően. Ráadásul az önbántalmazás önmagában is veszélyes lehet, még akkor is, ha az egyén nem akar jelentős vagy tartós károkat okozni magának.
Miért nyúlnak ehhez az „eszközhöz”?
Vannak, akiket az önbántalmazás fájdalma emlékezteti arra, hogy élnek, hogy tudnak érezni. Mások az önbántalmazás révén adják meg maguknak a szerintük jogos büntetést vagy ezzel töltik ki haragjukat saját magukon.
Az önbántalmazás egy segélykiáltó eszköz is lehet, amivel az érintettek közlik a környezetükkel, hogy bajban vannak, támogatásra van szükségük.
A hirtelen fellépő önbántalmazás arra is kísérlet lehet, hogy az illető visszanyerje az irányítást egy különösen felkavaró élmény (például egy bántalmazás vagy egy traumatikus esemény) túlélése után.
Készen állsz a belső egyensúlyod helyreállítására?
Bach-virágesszenciás tanácsadáson személyre szabott keveréket állítok össze neked. Foglalj időpontot most, és kezdjük el a változást!
Formái
Vágás/falcolás: A vagdosás vagy más néven falcolás a leggyakoribb önbántalmazás, amit a nők választanak. Kések, borotvák vagy bármilyen más éles tárgy segítségével felhasítják a bőrt.
A vagdosás súlyosabb formában átmehet vésésbe is, amikor mintákat vésnek mélyen a testbe. Ez az öngyilkossági gondolatok előre jelzője lehet a szerhasználati zavarokkal élők körében.
Égetés, öngyújtó, gyufa, gyertya vagy akár cigaretta segítségével is égési sérülések okozható testi bántalmazás.
Ütögetés, az önbántalmazás leggyakoribb formája, például, ha valaki megüti magát a kezével, a fejét beleveri valami keménybe vagy szándékosan belerúg egy falba.
Harapás, kéz, a csukló vagy más testrész megharapdálása is az önbántalmazás egyik módja. Ez a frusztráció önkéntelen kifejeződése lehet a fejlődési rendellenességekkel élők körében, akik nem tudnak más módon kommunikálni.
Gyógyulás megelőzése, az önbántalmazás a sérülések gyógyulásának megakadályozásában is megnyilvánulhat. Előfordulhat például, hogy ismételten hegeket tépked, vagy újra és újra ugyanazt a helyet sérti meg valaki.
Érzelmi, az önkárosításnak nem feltétlenül kell fizikai jellegűnek lennie. Az érzelmi önbántalmazás formái lehetnek például az önmagunk szidalmazása vagy az indokolatlan elvárásokhoz való ragaszkodás, amiket nem tudunk teljesíteni
Az önbántalmazás egyéb módjai közé tartoznak a következők is, csipkedés, hajhúzás, hajtépés, vakarás, kapará, karcolás, dörzsölés.
Az önbántalmazók megpróbálják elrejteni az önbántalmazás jeleit mások elől, például hosszú ujjú felsők vagy hosszú nadrágok viselésével, még akkor is, ha kint meleg van. Mások baleseti történeteket találnak ki, hogy a sérülésekre magyarázatot adjanak.
Mindezek ellenére odafigyeléssel felismerhetőek az önbántalmazás jelei, mint pl. egy kupacban fellelhető sebhelyek vagy hegek, többszörös, azonos méretű vagy alakú égési sérülések, hegek, gyakori balesetek, amelyek újabb karcolásokhoz, harapásnyomokhoz, zúzódásokhoz vagy duzzanatokhoz vezetnek, impulzuskontrollal kapcsolatos problémák.
Érezd meg a hangtálak gyógyító rezgését!
A CranioTisztaHangokkal technika mélyen oldja a stressz okait, kiengedi az elfojtott feszültséget, és visszaadja belső békédet. Klienseim gyakran már az első kezelés után jelentős javulást tapasztalnak – akár gyógyszer nélkül is!
Ismerd fel és kérj segítséget
A magánélet rendkívüli védelme, ajtók zárva tartása, visszavonulás a közösségekből, vagy megváltozott társaság, gyakori hangulatváltozások.
Habár az önbántalmazás segít feloldani és megszabadulni a súlyos érzelmektől, fontos tudni, hogy ez csak egy átmeneti állapot. A probléma nem szűnik meg, és újra szembesülni fog vele az illető.
Az önbántalmazás csak pillanatnyi, percekig-órákig tartó megnyugvást ad, de hosszútávon nem segít kezelni az alapproblémát. Nagyon fontos, hogy ezt minden érintett átlássa, és külső segítséget kérjen!
De nem mindenki látja be ezeket a dolgokat, így azokkal nagyon nehéz a feladat, mert nem lehet erőszakkal elvinni senkit szakemberhez.
A probléma átbeszélése és a társas támogatás segít csökkenteni a feszültséget, és el tudjuk kerülni vele az önbántalmazás tettét. Az is segíthet, ha megpróbálunk az önbántalmazás helyett más módszereket is kipróbálni, amikkel meg tudjuk nyugtatni magunkat.
Ilyen lehet például a festés, sportolás vagy akár a meditációs technikák megtanulása. A hosszútávon viszont érdemes segítséget kérni.
Tapasztalataim alapján a CranioTisztaHangokkal-technika tényleg csodákra volt képes, volt olyan kislány, aki már nagyon sok pszichológust is megjárt, de nálam megtalálta a nyugalmat. Hatalmas átalakuláson ment keresztül az elmúlt nyolc hónapban.
Hálás vagyok, hogy kísérhetem ezen az úton a mai napig.
Az ember nem csak test és lélek, van egy transzcendentális része is.
„A betegség a test-lélek-szellem hármassága közötti harmónia megbomlásából származik, ezért a változás lehetősége ennek a harmóniának a helyreállításával történhet, amely minden ember számára elérhető, hiszen önmagában hordozza annak lehetőségét.”
